Izrael csapása Iránra: Orbán Viktor a béke oldalán áll!

2023. október 7-én több mint ezer halálos áldozatot követelő terrortámadást hajtott végre Izrael ellen a Hamász. A terroristák a gázai határkerítést áttörve törtek be a zsidó állam területére, és aki az útjukba került, azzal hidegvérrel végeztek. Az izraeli biztonsági erőknek több napig tartott míg a terroristákat likvidálták, és rendet teremtettek a megtámadott területeken. 

A teljesen váratlan, és brutális támadás érthető módon sokkolta Izraelt. A több mint ezer halálos áldozat mellett a Hamász több száz túszt ejtett. Ezzel pedig kiváló zsarolási alapot teremtett számára a következő időszakra. A támadást követő hetekben szinte teljes konszenzus alakult ki abban, hogy a terrortámadás alapjaiban rendítheti meg Benjamin Netanjahu jobboldali-szuverenista kormányának a támogatottságát. Az úgynevezett „haladó-baloldali sajtó” pedig naponta gyújtott örömtüzeket a Netanjahu-kabinet kudarcait látva. 

A Hamász által állított legnagyobb csapda az elrabolt túszok helyzete lett. A terrorszervezet joggal bízott abban, hogy Izrael nem meri a legerősebb választ adni, mert akkor a túszok életét veszélyezteti. Ha pedig nem lépi meg a legerősebb lépést a zsidó állam, akkor a Hamász életben maradhat. Ebben a stratégiai dilemmában vergődik Netanjahu 2023 októbere óta. Sokan, köztük a Hamász és a baloldali elitek abban bíztak, hogy a kormányfő ebbe a helyzetbe belebukik. Számításukba azonban komoly hiba csúszott. 

Benjamin Netanjahu nagy harcos. A terrortámadás után sokan leírták, hogy ebből a pofonból már nem lesz képes felállni. Netanjahu azonban példátlan akarattal és kitartással alapjaiban fordította meg a helyzetet. Először a Hamászra mért súlyos csapást a Gázai övezetben, és a mai napig folyamatos nyomás alatt tartják a jelentős veszteségeket elszenvedett terrorszervezetet. Egy hadműveletileg briliáns lépéssel (csipogós támadás) az Irán által támogatott Hezbollahra mértek első körben csapást. Ezt követően pedig légitámadásokkal semmisítették meg az Izrael északi részét fenyegető csoportot. 

Netanjahúnak 2023. októberét követően két stratégiai célt sikerült elérnie 2024 végére a Hamász és a Hezbollah lefejezésével. Egyrészt Izrael mozgástere jelentősen kibővült a térségben, valamint elmaradt az arab erők egységes fellépése a zsidó állam ellen. 

A jobboldali kormányfőnek sikerült úrrá lennie a belső politikai válságokon, széles koalíciója továbbra is egyben van, így biztosítva neki a többséget a parlamentben. 

Leszámolás az iráni halálos fenyegetéssel

Donald Trump 2025. januári hivatalba lépésével Netanjahu elérkezettnek látta az időt, hogy a lassan több mint két évtizedes iráni nukleáris feladványt lezárja. Bár a felszínen Washington azt kommunikálta, hogy inkább tárgyalásos úton találna valamilyen megoldást a teheráni nukleáris ambíciókra, de a zsidó állam kormányfője jól tudta, hogy ebben a kérdésben nem lehet alkut kötni, mert az életveszélyes fenyegetés országa száma. Ezt pedig az amerikai fél fű alatt elismerte. 2025. június 13-án pénteken pedig elérkezettnek látta az időt a megoldásra. Izrael lépett, és az első információk alapján olyan mértékű támadást hajtott végre Irán ellen, amely minden bizonnyal több évtizeddel visszaveti a perzsa atom elkészültét. 

A zsidó állam identitása a hatnapos és a Jom kippuri háborúban formálódott. A Hamász terrortámadása ezt az identitást próbálta porrá zúzni, de a mai nappal ez végső kudarcot vallott. Izrael a rég nem látott világszintű antiszemitizmus ellenére vágott bele ebbe az akcióba, és saját fennmaradását tekintve jól döntött. 

A magyar kormány újabb támadásokat vállalva minden nemzetközi fórumon kiállt Izrael és a béke mellett. Sőt a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag teljes mértékben elfogult Netanjahu elleni elfogatóparancsa ellenére Budapesten fogadta idén a zsidó állam vezetőjét. Izrael pedig az egyik jó példa a sikeres szuverenista politika képviseletére, még akkor is, ha teljesen más környezetben kell helyt állnia a zsidó államnak, mint Magyarországnak. Az iráni atomprogram kiiktatása pedig ahhoz a békés és konnektivitásra épülő világrendhez vezethet, amely egyben elsőrendű magyar érdek is a veszélyek korában.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán